i. m. Kocsis Zoltán
 |
| Balla Demeter: K. Z. keze (1981) |
Az értelem fokozatai
Az értelem úgy gondolkodik, hogy a gondolatokat szó-sorozattá öltözteti. Aki értelme mögé, a végtelen áramlatok világába hatol, itt más gondolatformához jut, mely „angyali értelem”-nek is nevezhető: a lelki tartalmak nem szavanként, hanem álló és mozgó alakzatokként jelennek meg egy másvilági térben; itt nem vidám, szomorú, kellemes, kellemetlen gondolatok vannak, hanem gömbölyded, szögletes, sima, erős, egyszínű, tarka gondolatok. Megnevezhetetlen élesség és tompaság, ragyogás és homály együttese borít mindent, mely leginkább „hangtalan zené”-nek nevezhető; ez az angyalokból áradó zene, a szférák zenéje.
S a végtelen áramokon túl, a teljességgel-egyesülésben megint más a gondolatforma: ez az „isteni értelem”, melyben a gondolkozó, gondolattárgy és gondolat azonos.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)
gurítok neked -
hallgasd, ahogy gurítom
csontbillentyűkön
hozzámérhetetlen
eső módjára zuhog
minden perced vissza rád
amíg le nem mossa
csontbillentyűidről a
rá rakódott karmokat?
kérdezünk.
aki válaszolhat, az
nem keresi a szavakat
átmelegedő tekintetekben lakik
és egy dallamban, aminek
sosem volt teste
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése