Halottaink (csiszolt)

A Halottainkat nem háborítja fel, ha levizeljük őket.
Hugyozz bárhová – ott fekszenek a Halottaink.
Mindenhol a Halottaink fekszenek, te sírokon táncolsz –

Itt minden temető és mindenki a Halottaink.

A tér tíz irányán keresztül kasul. 

Kosok sasok, karvalyok, lepények és sünök és labdacsok a mi Halottaink. 

Hatalmas gyönyörű elefántbikák a mi Halottaink. 

Sertésvészes idilli kullancsok, keselyűk megnevezhetetlen, iszonyú tetvei a mi Halottaink. 

Gyilkosan támadó afrikai kutyahadak –
a dübörgő húskerék vissza az időben,
földtörténeti korokon át mind a mi Halottaink.


A mi Halottaink töltjük a gépeinkbe, cafatokra robbanni, hogy haladjunk, 

tirannoszaurusz és őspáfrányok préselt nedveit pöfögjük végül a levegőbe, sőt,
belegyűrjük őket a műanyag ételes dobozba, sőt,
belőlük nyerjük ki a tartósítószerek E 111-eit és zabáljuk őket, 

kiássuk, felzabáljuk és levegőbe pöfögjük dínó Halottaink! 

A kátrány a bitumen az útban, amin forog a kereked, a kereked, a forgás...

ez mind a mi Halottaink.


Mert a föld: a Halottaink. Itt minden talpalattnyi lépés temető. 

A Halottaink, vérünk, nemzetségünk gyökeredzik a gyökerekkel. 

A termőföld a Halottaink nyughelye. 

A terméketlen préselt sziklacsúcs, ahol paleolit kagylók teteme látszik, 

réteg ősmúlt a csúcsra tolt időben – a miocén csigák
vázban préselt lenyomatteste is a mi Halottaink. 

Sőt. Nincs a levegőnek olyan mikronnyi porcikája,
amit ne lélegeztek volna előttünk a Halottaink –
még a levegőben is a Halottaink úszkálnak,

nem vagyunk képesek szabadulni tőlük,
járunk rajtuk, esszük őket, belélegezzük,
örökös kannibálok mind, aki élő -


A Halottainkat nem zavarja, ha levizeljük őket -
de nem is tudsz úgy vizelni, hogy ne a Halottainkra pisálj!
Hacsak nem pisálsz a napba. 

Mégis. Tiszteld meg azzal az ősöm, Halottaink, hogy nem pisálod le a sírkövét.
Emlékszem rá, és utálnám, ha húgyszaga lenne az emlékeimnek.
Ne döntsd le a kövét, ne gyalázd meg kézzel, pajszerrel,
szobrot törő eltörölni-dühvel – ők a Halottaink, 

még ha úgy érzed, nem a te Halottaid, akkor is.

A te Halottaid is. 

Ha másképp nem: ahogy a gyilkosé, aki legyilkolta őket. 

Viseld el a gyászom látványát és hagyd,
hogy megtiszteljem az emlékük fénnyel, 

amit nem temetünk földbe, 

és szintén halott koszorúba csonkolt virágokkal, amit majd igen.