Kiszáradtam, mint egy kút; aszott békahullákként kopognak bennem a szavak, ahogy dobozomban az ördögöt rázom. Üres, üres, semmi schrödingeri dilemma. Viszlát, és kösz a halakat. Szárazon fuldokolnak.
Konok Péter
Most itt a példa miért-hogyan
nyitom nagyobbra.
Csúful a közeg. Szakipari gélben
úszkálunk. Kopoltyútapasztó
szakipari gélben.
Viszlát és kösz a halakat
írta az egyik kedves ágálóm
és nincs miért vitatkoznom vele.
Kénytelen vagyok repülni.
Kinyitom az úszóim,
rovarszárnyszerű hártyák
egy légritka közegbe löknek;
ahol legalább a
szabadságban fuldoklom.
Amíg vissza nem csapódhatok
egy tisztább, belélegezhető környéken.
Vagy nem csap el
egy kifeszített vitorla
tarkólövése.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése