Mandulás

túl minden célon és szerűn csak nézd
a mandulást
hogy játszik élet léteink-vidító
indulást
szagold érezze bőröd érintsd - és végre
lásd

hogy reszket ágon sziromló jövőt magzó
öröm
túl minden célszerűn létet lobbanó
örök körön
s mi mélyre nyúl beléd! túl kérgesült
fagy ette bőrödön -

beléd: a léted lélegzetre nyíló
teljesét
együtt simítja ág rügy és szirom
a kéklő teljes ég -
éleszti mind emlékbe gyűrt és vágyba írt
varázsmeséd -

de ez a most! az ég mélyebb mélyedbe
kékell -
nem fér terv és teher ahol a pillanat
királya székel
s ez látszik akkor is ha irgalmatlanul lehull
vagy lassan ég el -

hogy reszket ágán sziromló jövőt magzó
szavad
titka nincs a szó - mint bármelyik ez is
csak így: marad -
amire nincs: a titka kincs - engedd be és
add át magad