Pamflet-töredék

...


Ha valaki népesedési elkorcsosulást emleget
akkor én népesedési elkorcsosulás vagyok!
Ha valaki úgy hivatkozik rám: ezek
nincs választásom; helyettem ő mondja ki ezt is: azok -
pedig ők tényleg azok. Ők az ok.
Ezek a zombijaink. Rohannak felénk az elkapart
de soha ki nem ölt
- ki nem beszélt - dögszagú szavak.
És a mögöttük a régen ismerős, hullabűzt árasztó
azok által ezeket tarkón kínáló gondolat.
A mérce. Amit elástunk. Élő szövet
mi rátapadt a vasra.
Én csak azt mondom erre, amit a mesében:
forró vizet a kopaszra!

Lehet öltönybe bújtatni a zombit. Beültetni a
Nemzeti Aberrációs Díszterembe.
Hogy kellő előnnyel - mint tudjuk, behozhatatlan
versenyeztesse Zombiföldjét a gennybe.
Ezek tényleg azok. Ők az ok. Ez a Lovas Tengerésztől
örökölt zsíros örökség.
Ezeknek én úgyis azok vagyok. Büdös van.
Legszívesebben köpnék.
Ezek úgy lágy kenyér, hogy penészes. Úgy bor, hogy
a szőleje saszla.
Én csak azt mondom erre, mint a mesében:
forró vizet a kopaszra!

Nehéz meló kiölni a kiölést. Adni az esélyt
amivel tényleg visszaélnek.
Nehéz meló akár csak énekelni is
ott, ahol a röfögést vélik a zenének.
Visszahozni a Nemzeti Röfögésből,
a Disznóólból szaros gumicsizmában a komplett
vissza nem hozást. Hogy ne a temetetlen múlt
szabályozza idegenszíveinket.
Azok vagyok, miközben ezek az azok
ugyanúgy az ólba hajtottak be minket.
Nem látszik választásom itt, pedig a
mércét nem is tettem túl magasra -
de addig is mondom, akár a mesében:
forró vizet a kopaszra!


...