2014. május 8., csütörtök

Esőlesés


Fotó: Sashegyi József



pára leple takaró csücske
alól kilátszik a lélek
néznek bennünket fejcsóválva
hatalmas távlatú lények
verdes felettünk forró szélből
fagyba csapódó permet
siratnak minket hogyha az égből
az esőcseppek vernek




2014. május 7., szerda

Koncert után




ébere válik reggele máll
kávé pörk olajillata száll
álomkóc marad éhe alatt
szemsarokablak süt be a nap -

ébere válik tegnapöröm
borzongó idegébe köszön
dallam futja akár libabőr
holnapi szájíz tegnapi sör -

ébere válik álom alatt
szemsarokablak éhe a nap
bőrön futkos a tegnapi dal
borzongásbol a fénybe rivall -

ez a borzongás még tegnapi fény
dallam szédeleg át idegén
reggele mállik ébere ég
csak a tegnap tölti be testidegét

ébere válik a fényre öröm
dal szakad élet a fénybe köszön
reggele mállik az ébere szól
mint dallam lüktet a fénye alól.







2014. május 6., kedd

Azonosulás

                              Forgácsok a Hyperion Cantos-hoz



ha beleéled magad
a helyes válasz maga
az empátia


*

világ tükrében
utazva - ismerjük fel
hurcolt önmagunk


*

a vírus addig
él míg kajál - míg van mit
telerobbanjon


*

minden születő
új vallás is vírus a
maga korában


*

azért álmodsz, hogy
hogy megszülessen belőle
a másik álma


*

milyen elégtétel
ha a költő álma
az egész világ...


*

A körülmények 
szívünk próbakövei
hogy megméressünk







2014. május 5., hétfő

2014. május 4., vasárnap

Ferdítés útról, zarándoklatról

                                                       Ingridnek és Imrének


Antonio Machado:
Proverbios y cantares XXIX

Caminante, son tus huellas
el camino y nada más;
Caminante, no hay camino,
se hace camino al andar.
Al andar se hace el camino,
y al volver la vista atrás
se ve la senda que nunca
se ha de volver a pisar.
Caminante no hay camino
sino estelas en la mar.



Közmondások XXIX.

Vándor, lábaid nyoma
az út s nem más.
Vándor, nincs út,
az út maga a vándorlás.
Vándorlásból születik az út,
s visszatekintvén
látszik az ösvény
melyet senki sem taposhat többé.
Vándor, nincs út
csak barázdák a víz tetején.
                       (Nemes Krisztina fordítása)



Közmondások XXIX.

Zarándok, lépteid nyoma
s nem más e rajzolat;
nincs Zarándoklat, rajza van
legvégül visszanézve.
Zarándoklatnak tűnnek az
így születő utak,
de más lábnyomba fest utat
a más emlékezése.
Zarándok, lépted mint a hab -
vízen hullám verése.
                   (shizoo ferdítése)






inspiráció: http://musessquare.blogspot.hu/2011/02/antonio-machado.html

2014. május 3., szombat

Üzleti úton, Damaszkuszba

                                                                   a reklámszakember pálfordulása



nem hirdetem. híred úgy.
mert nem hírt hirdetnék. ha úgy.
mert sűrűn szőtt kelmék
és kenetek között
sem a véres test a termék
e csomagban nincs
egy filmcsatorna sem -

nem hirdetem. híred úgy
nem látszik kellőn élesen.
mint hóra sárga húgy
úgy savazta körül a tanítást:
saját személyes vesztem
most zárójelbe tetted -
s nem akkor, a kereszten.

nem hirdetem. híred úgy.
mert nem hírt hirdetnék. ha úgy.
s nem, mert megcsapott a nyers hús
a vér nyelvet bizsergető szaga
a saját szagom -
s nem, mert megéreztem
a reklámozhatatlan
ízét magamon -

nem hirdetem. híred úgy.
nem látszik kellőn. élesen.
ahogy kimászol a
saját, személyes elavulásból.
és annyi szó után a híred úgy
sem enyhít.
csak ha nem hirdetlek.

csak ha soha, semmit.





2014. május 2., péntek

Kontyvirág


fotó: Sashegyi József



bújó kis élet
nyújtózz rád eső fénybe -
ünnep ha érint

*

mezők szélesre
tárt fény-áradásában
túl gyorsan égnél





2014. május 1., csütörtök

Madártávlat

                               Egon Schiele láttán


Egon Schiele - Schiele's Room in Neulengbach, 1911.


akár a testet        miért látnád másnak
műtője ez        az önrombolásnak
fészek ugyan már        mért lenne fészek
izzadtan ébred        benne a részeg
aznapból ébred        benne a testek
maradványrésze        mindig felesleg
ölszagú odú ez        vörös székére
nadrágom képzeld        lukat a térdére
ingemet képzeld        ujjai széttárva
krisztusnak látszik        pedig csak testlárva
üres testlárva        mért látnád másnak
tükrömben testek        egyre elvásnak
csak gyűlnek veszteg         testtel kent vég vásznak
akár poloskák         előlem úgy másznak
akár poloska        előlem úgy mászol
ne kelj fel lefestlek        bújj ki a ruhádból
örömnek ölet csak        vászonnak testet
bújj ki a ruhádból        ne kelj fel festlek

tetszeni nem fog mert        elkent ecsetszőrön
én is az egy szálra        veled levetkőzöm
ahogy ez a fehér        vakult falú szoba
úgy leszel a képen         elfonnyadó csoda
igyál az üvegből        fordítsd el a fejed
a képen látszik majd        hogy milyen volt veled
aznapból ébred         rajta a testek
maradványrésze        mindig felesleg

bújj ki a ruhádból         ne kelj fel festlek







(inspiráció innen)