2017. november 17., péntek

Galambom (slamverzió)



November 11-én megnősültem. 16 év kapcsolat után feleségül vettem a lányt, akivel élek. Ezt a verset 11-ém reggel tettem közzé, nászajándékul, neki.



Galambom



egyre nyilvánvalóbb, hogy melyik a törzsed
milyen közöm van hozzá és
miért kellett ilyen kacifántos úton
megejteni ezt a szelídítést

eljött az ideje
hogy meggyűrűzzelek, galambom -
hogy lássa mindenki, a kezemről röppensz

eljött az ideje
hogy lássák, a tenyeredből eszem
borzongató közelséged is elfogadva -

eljött az ideje

hogy nevet adjunk a kötelékrepülésnek
ahogyan egymáshoz hangoljuk a
kétféle szabadságot -

bizalomnak hívom
hiszen hívlak és jöttél.


*


eljött az ideje, hogy meggyűrűzzük egymást,
hogy ebben a morzsáért totyogásban is látsszon:
tartozunk valakihez

pihék idegenségét tenyéren borzongó
tenyér idegenségét pihéken borzongó
örökös eltévedésben

akkor is ha önként adod a
tőled koldult ölelést
akkor is, ha önként nyújtom
amit ez a hovatartozás követel

bizalomnak hívom
egymásba kapaszkodásaink közben is


*


egyre nyilvánvalóbb, hogy melyik a törzsem
milyen bocsánatkérést suttogok
a bőröd alá ebben a közelségben
amit megengedsz

eljött az ideje
hogy meggyűrűzz és lássák -
hogy lássa mindenki ezt a fegyelmet

eljött az ideje
hogy lássák, a tenyeremből eszel
szorongatások emlékétől véraláfutásos
ujjaimról -

hogy nevet adjunk az elengedésnek
amikor már nem akar elengedődni -

bizalomnak hívom
megérett a kijelentésre.







1 megjegyzés:

  1. sajnos ez esetben a beleírás elközhelyesedést hozott magával - az eredeti közérthető, ám sűrű képvilágának fröccsösítése nem tett jót. van ilyen... majd remélem ráérzek, mihez érdemes nyúlni, mihez nem...

    VálaszTörlés