K.D. hagyományaiból

nem énekelnek.
ma túl hideg van. túl sötét van.
túl van.
egy reggel megint a szemfenék
hátoldalára csontosultan -
egy vakfolt terpeszkedik a szemgolyón:
a múltam.

bekosztolányisodnék mint egy ablak
ha rávirágzik a zúzmara.

hiszen ez a tükörlét érdekel.

nézze meg magát
bennem a világ
egy tükörben aminek foncsora
hét réteg jégvirág.

vegyen észre a látvány ahogy nézem -
hozzádermedő
hét réteg tévedést a ködből
fonjon ő,

amelynek tündöklő gyászán túlmutat
ha égre tér, párát igáz a nap -

nem énekelnek.
ma túl hideg van. túl sötét van.
túl van.
vakfolt a szemgolyón az égi
túlnan...

semmi se csillan
a tükrön túli résen -
egy reggel megint a napra éhezem
ragyogja át
hét réteg tévedésem.