látogatás

nem éreztem, hogy az utolsó.
volt, hogy igen -
nem tudom, melyik a jobb.

ezt nincs mi puhítaná.
amitől jobban elviselném
a velünk eső gyalázatot.

köszöntem. legalább.
enni adtam
idő vizezte szemednek magam.

most nem rajtam múlik.
hogy mint annyiszor megint
megszegem a szavam.

"három hét múlva jövök, mama."
könnyen szaladó. könnyelmű.
súlytalan szavak.

a csalódást most elvette tőled
egy nálunk nagyobb
akarat.

mennék. helyekre ahol
az ölbe ejtett
dolgos kéz pihen.

de üresek. aki hiányzik
a kövek alól is. azt
nem pótolja senki sem.

helyek tűnnek el veletek. én is.
a gyermekkorom látványai.
egykori tája.

már senkinek se -
tudom, hogy kinek maradok
amíg élek az unokája.