Számold velem

Szilánkra tört időt ragasztgatunk.
A gyermekkorod éheznéd ide vissza.
Mikor még nem volt hanyag szeretni téged
világba hívó számolatlan élet.

Repedni kész dédelgető időt
lopunk egymástól, hogy tömjük az éhet.
Hiányom, éhed nagyobbra hízik mint én -
előlünk másik világba vinném

a gyenge testet, mit nevelgetünk.
Közös imánk: szilánkra tört szelíd fény.
Hiánya, éhed és hiányom így felőröl -
ne kelljen ezt is számolnunk elölről.

Szilánkra tört időt ragasztgatunk.
A gyermekkorod éheznéd ide vissza.
S te kiszámolnád bennem. Dédelgetnéd az éhet
nagyon nehéz hiányt szeretni. Téged.

Repedt idő tojásfalán ha csordul
a gyászod el. Az elszalasztott élet
mentén ha nem számol rá gyógyidő. Kenetnyi.
Ha nem vagyok, nehéz engem szeretni.

Ne azt a percet vágyd meg, ami nincs már!
Ne az éhed - fémes íze rombol.
Hiányom, éhed és hiányaink helyett
számoljuk ki együtt az ünnepet.