2013. május 13., hétfő
Tűröm
I.
Egyre nehezebben
tűröm
a frontok jövés-menését,
idegrángó időket amint
átsöpörnek.
Mintha elvesztettem volna a
rugalmasságom,
az akklimatizáció élet-
fontosságú képességét, így
hegyre fel.
Úgy általában is a frontokat -
a hétköznapi harci helyezetek
vitáit. Egyre nehezebben
a nyirkos beszéd
torokfeszítő
kényszerét.
II.
Álmomban azt hazudtam
egy életeket mentő
alaknak
- hogy élét vegyem a vitának -
hogy én is életeket mentek.
Felébredtem és
most alig látok
a lelkiismeret furdalástól.
S a féregmód furkáló
gondolattól, hogy
bármilyen ébredésem
jelentéktelen,
amíg az álmaimban
gátlástalanul elhazudom
napjaim késéles
tűrt egyformaságát.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése