Francia vagyok Párizs városából
mely lábam alatt a piszkos mélybe vész,
s most méterhosszan lógok egy nyárfaágról,
és nyakamon érzem, hogy seggem míly nehéz.
(Faludy György)
Francia vagyok, mérgelődhetem.
Ponthoise-i Párizs volt szülőhelyem.
Most hát egy kenderkötéltől fejem
Megtudja majd, hogy mit nyom fenekem.
(József Attila)
Francia vagyok, csak ez kellett,
Párizs szült (Ponthoise mellett);
Rőf kötél súgja majd fejemnek,
Hogy mi a súlya a fenekemnek.
(Illyés Gyula)
Francia vagyok, a rossz rosseb egye,
kinek Ponthoise mellett volt szülőhelye –
s most fejemnek rőf kötélre felkötött nyakam
nyögi majd, hogy milyen nehéz valagam.
(shizoo)
Aztán lett egy ilyen:
VálaszTörlésFranci vagyok, s ráadásul francia,
romló szegényvidék, ótvar Ponthoise fia,
felkötnek bokázni, s félek ez az oxim
csak azt súgja fejemnek, milyen nehéz a popsim.