(natalie & shizoo:)
mint a parti fűz tórahajló, íves ága
amint a ráncos vizet szelíden simálja,
úgy mozdul két karcsú ág-kezed
a vasalatlan mondatok felett
hajnalban, ahogy gyűrött álmod cibálod
magadról, mint rád izzadt kiskabátot,
fehéren suhan a fémbogár árván,
tegnapi selymednek fénytelen szálán
csak lámpafény – a nap ma nem kel fel veled
máshol élednek fényére máshol-életek
mint halántékon szúró karmos óratiktak
ahogy növényi-mély álmot kiiktat
úgy kéne a fásult, megvénült szíveken
a mondatot vasalni: rongy úgyis, műselyem –
s te gonddal derítesz mégis víz-simává redőt
hiába szürkébb egy nappal settenkedő időd
(mintha lenne hely még itt, a kép alatt...)
máshol élednek fényére máshol-életek
mint halántékon szúró karmos óratiktak
ahogy növényi-mély álmot kiiktat
úgy kéne a fásult, megvénült szíveken
a mondatot vasalni: rongy úgyis, műselyem –
s te gonddal derítesz mégis víz-simává redőt
hiába szürkébb egy nappal settenkedő időd
(mintha lenne hely még itt, a kép alatt...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése