Nincs verset raknom így hova.
Hars örömmel a füvek, a fák -
legalább ők élvezik.
Tőlem a tavasz megint elvesz.
Vagy én magamtól. Elfogy a
mérlegre préselt kisvilág.
Kiszárad és szétesik.
Visszakullog a startjelhez.
Nem mintha bárki bántana.
S jó, ha viszket, jó ha rág
az erjedt-ragadt téli jelmez -
Mérlegre préselt kisvilág
pár gé remény. Pár gé lelkes
hazugság - ha kérdezik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése