Závada Péter:
Szemcsapágy
Ki érti, mondd, az ősi formulát:
miért a nyárra ősz, s az őszre tél?
Az ón az új mi végre fordul át,
mint két fogaskerék, mi összeér?
Ki érti, mondd, talán az alkotó,
miért a késztetés, a görcs, a vágy?
Miért rotál tucatnyi vasgolyó,
s kering az év, e lomha gömbcsapágy?
Miért követsz, s miért követlek én?
Önzéseink körhinta-tengelyén
csupán a kattogás kering velünk.
Miért, ha míg e verset gépelem,
akárha két parányi gépelem,
egymáson elforog tekintetünk.
shizoo:
Rotáció
Bitang e gömbcsuklós kis verstekintet
az óra int és zsíros szimering
foltozza össze hószín ingeinket –
vagy elfordulni jól kent szíveink?
Az év kering, az elforduló fej éke
vagy mellé, vagy csak szimplán félrenéz,
vagy mást képzel a látvány helyébe
így épül géppé lomha kép-egész?
Követni kell. Úgy kell mint mintha-látni,
önzésünk körhinta-tengelyén
dísz gyanánt az olajfolt-kravátli
fityegi a nem látszó figyelmet
egymásra mintha végképp nem figyelnek –
esztendők telnek, pléhedényremény.
az óra int és zsíros szimering
foltozza össze hószín ingeinket –
vagy elfordulni jól kent szíveink?
Az év kering, az elforduló fej éke
vagy mellé, vagy csak szimplán félrenéz,
vagy mást képzel a látvány helyébe
így épül géppé lomha kép-egész?
Követni kell. Úgy kell mint mintha-látni,
önzésünk körhinta-tengelyén
dísz gyanánt az olajfolt-kravátli
fityegi a nem látszó figyelmet
egymásra mintha végképp nem figyelnek –
esztendők telnek, pléhedényremény.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése