2018. december 14., péntek

Nem tanul


saját



dere minek ül
azon, aki ragyogá-
sában fürdene?


milyen éhet raksz
ki a tél fehér,
csikorgó hidegébe?






2018. december 13., csütörtök

Pókhálószálak








Beleérzés, részvét, részvétel
elengedhetetlen a bűnevéshez.
Bizonyos kultúrákban a bűnevő
volt a zsíros, megterhelt élet végén
az egyetlen megoldás: a friss
halottra ráhelyezett, megáldott
szelet kenyérrel befalta annak
meggyónt bűneit.

Nem ettem a hasadról, sőt,
még nem vagy halott se. De
beleérzés, részvét teremte
részvételem az életedben érzetre
ilyen bűnevő-falatka: mintha
alkalomadtán kicsit helyetted
is haldokolnék.

Pókhálószálakkal szőtt, egymást
moccanással pengető rávetődések -
bizonyos kultúrákban bűnevő
volnék ennyi összenyálazott,
száraz kenyérhéj szeretettel.
Beleérzés, részvét, részvétel, de
ügyelj rá, kérlek: ne egy meggyónt
hazugság fojtogasson.







2018. december 12., szerda

hét dacból gyűrt haiku


Brett Walker képe





minden reggel, a
szemed ahogy rányitod
új világot nyitsz

nem tudom hogy
hívják valódi mély-nevén:
elsötétedik

*

minden reggel egy
elalvást fejezel be
hogy felébredhess

nyitott szemedre
zuhant látványt csak te -
kimerevítve

*

minden reggel szép
ritmikai hűséggel
dokumentálod

eljön. nem jön el.
eljön. nem jön el. eljön -
mindegy. nem érted.




valaki benned
holtig verset kiabál -
vagy tán aztán is







2018. december 10., hétfő

Kitett tekintet

...Magyarország innen most valahogy egy múltba révedő, múltban megrekedt szekérnek tűnik - annak összes édes nosztalgiájával de horrorjával együtt - amiről Benjamin illetve Klee történelem angyala jut eszembe Angelus novus - - csak a magyar verzióban nem egy angyal, hanem valami ijesztőbb vagy tragikomikusabb lény az ami visszafelé néz a viharban....lehet, hogy nem is igazán lát, mert belement már a sok megbűnhődtemárenép a szemébe. (Susán Eszter)






Annak a hegyoldalnak a mélységek fölé
kitett szakaszán. Ott, ahol a derült délelőttöt
kiradírozta a hegyen átbukó felhő -
egy pillanat alatt ömlött körétek, mint mikor
egy tüntetésen öltözettel és tudatlansággal
egyként holokauszttagadó zárványba fagyva
találtad magad. Mint amikor egy
másik demonstráción vörös csillagok
kifakult borostyánjába ragadt nagymamák
győzködtek a szórólap hiteléről. Csillagszóró-
lapok és szvasztikák. Önkényuralmi jelképek 
mentek a szemedbe. 

Ellenszélben néznél vissza, igen, ez a gerincen 
át ömlő fekete gyűlölet rátok borult -
ti is a másik oldalról jöttetek, a menedék-
ház is arra van. Néznél vissza, de
egyszer csak a felhőben térdepeltek,
üvöltő szélben vízszintesen repülő, fagyott
hópelyhek demagógiája vakít el. Süketít el.
Térdelhetnél lehajtott fejjel, nem mint aki
megadta magát, hanem mint akit
megadásra kényszerítettek.

A kulturált reakció, hogy hátat fordítasz,
letérdepelsz és lehajtott fejjel nem nézel
bele a kavargó iszonyatba, igen ez az
európai gesztus óhatatlanul feltárja a tarkód
a dermedt találatoknak. Vedd elő barbár örököd, hogy
nyílhass a viharba, hujj! Hogy inkább a hanyatt
lökő széllel szembe térdepeljél? Ha harc, hát
legyen. Sziklatűre tett, jégömlést álló
elvakított, kitett tekintet. Annak a hegyoldalnak
a mélységek fölé eső szakaszán,
ahol a kilehelt poklába fagyott lelkek utolértek.






2018. december 8., szombat

Rácsodálkozás: Andrea Kowch (2.)


Night Watch 




magához vonzza
a szelet - hogy örvénybe
fordítsa és... jaj


áruló hajtincs
cirógat - belőlem nő
és körülöttem






2018. december 7., péntek

Meskete (slam)


kép innen








Jancsi és Julis*, a két kitett gyerek.
Gondoljuk meg. Juliska, Jancsika. Éhesek, nyafognak.
Szegény szülők. mit tehetnek?  Ütni, elásni? Ugyan. Kiderül!
Ki az erdőbe velük!
Elcsavarogtak! Bele sűrűbe! Nem jöttek haza többet.
Anya majd sír, apa keresést szervez, de hiába.
Falu bolydul, majd nyugszik.
Ezzel riogatják rossz gyereket, igazodj, ösvényt ne kutass, mert
úgy jársz, mint...
Végezetül: gyászistentisztelet.

Ehelyett? Büdös kölke hazatalál. jelzést szórtak. Anya sír
befelé, apa fogcsikorgat, Jancsi Juliska nyafog, éhes... Kaja nincs.
Nem baj. Új próba. Másnap. Nem sikerül. Harmadnap. Még egyszer.
Délután, alkonyat, este... Jancsi, Juliska sehol.
Anya sír, asszonynép besegít, apa meg a falu összes férfija kutat.
Jó szomszédság tehetetlenségében valami kedves gesztust keres a kamrában,
baj ér? Egyél!
Erdő. Jancsi, Julis... Nyoma sincs. Phű... ezen is túl vagyunk. Vacsora.

Jancsi, Juliska. Az erdőn. Nincs vacsora... Reggeli se. Mennek. Mendegélnek.
Aztán... no né! Kulipintyó, kamra, kaja! Bezabálnak. Bélcsavarodásig.
Két kajakómáig telefalt tolvaj.
Ám! Hazajő pirinyó, csúnya anyó. Sápétozik, Óbégat.
Kárt, tolvajt szenteket emleget!
Puff.  Hova tegyük? Kemencébe!
Úgyse lehetett jó lélek. Aki itt, kinn, erdőbe' lakik.
Jó lelkektől jó távol... Rozsdás orrú, púpos. Tiszta banya.
Jancsi, Julis győzködi egymást....
Aztán kipakol. Kulipintyóban ennyi bigyó! Csupa csinos holmi!
Görnyed, de elindul a két rablógyilkos.
Ott a szipirtyó ösvénye! Visz valamerre!
El innen. A ház környéke büdös. Égett emberhús szaglik...

Mi a franc! Ösvény hazavisz! De sebaj, anya sírva fut,
apa felméri a holmit, szeme csillog!
Jancsi, Juliska mesél, mesketél...
Falu összeszalad, mindenki a kincset irigyli... Mennyi!
Biztos banya volt. Ennyit tisztességgel senki se gyűjthet.
Ő bűvölte dagadtra a bíró tehenét!
Ő bájolta a medréből ki a patakot, hogy vigye el a részeg pásztort!
Falu ünnepel. Gratulálnak a tetthez. Egy boszival kevesebb... Lassan oszolnak.

Otthon, édes otthon! Juliska, Jancsi boldog. Van kaja, nuku nyafogás...
Apa, anya is boldog, vagyonos lett, két
kurvaügyes gyerek apja meg anyja!

Itt a vége. Fuss el véle.










*született Németh Kriszta képeire egy sokkal empatikusabb megközelítése is, képek és haikuk fűzére, a Meskete(képek)