Utópia

nem tudom újranöveszteni a héten már hetedszer karamboloztam
mondja a nagynéném a horpadásra meredve
a biutója mellett állunk - úgy nézi a sebet
mintha rezsibomba lenne amit a komfortérzet csökkentésére
és a fizetési hajlandóság növelésére dobnak be az ablakodon a dvarjak
a biutópálya varjúdrónja fejcsóválva nézi velünk a horpadást
miközben a korlát amit kicsit összegyűrtünk sóhajtva kihajtogatja magát.

a dvarjúnak amúgy sem vagyunk szimpatikusak a nagynéném és én
ez az egyetlen formáció ami nem utódköteles
ha közvetlen hozzátartozóval utazol
kár hogy nem a húgommal ültünk ma egy biutóba
de most nitrogénkúrán van és vele így nem volt meg a
minimálisan szükséges biokompatibilitás.

magunk közt szólva jobban szeretek a nagynénémmel
kicsit konzervatív így ritkán vált alakot
ma egy retrosíkkinó hárommelű örömlányára hasonlít
a beépített rózsaillatgént pedig mindig anélkül aktiválja hogy szólnék
szeretem hogy retro hogy alig néz ki hetvennek pedig
két derengéssel ezelőtt volt háromszáz.

választhatunk de persze formaság
ennyi maradt a nemiókorból
hogy a dvarjak jobban szeretik a hímbe sorvasztani a büntetést
ez a hetedik karambolunk a felkarom egy merő forradás
de nem merem a combomba kérni azt a múlt héten növesztettem újra
ebben a dekádban nem vezethetnek a hímek és tessék
a nagynéném annyit dodzsemel hogy
a végén elmehetünk szerzetesnek önként vállalni a médiavakságot
mindjárt lemegy a mai derengés
szerettünk volna világosban odaérni.

mostantól csak a szervízérfalon csoroghatnak mondja a dvarjú
sérülten a héten tilos a biutópálya
nézd mi tulajdonképpen nem sietünk sehova mondom neki én
miközben a harmadik kezemmel a beadott koktélt
masszírozom a szövetekbe
ezt kár volt
a dvarjú szemén árnyék fut végig ahogy a kiszabót karmolja
én hülye
azt hiszem ez most tényleg fájni fog.

Alexander Preuss: Visszatérés Abalakinba