egy versbeszéd paródiája
Ha tehetném, hogy az élet -
ha vihetném sütiszélek
süti terhét, vele téged
a sütésből a sülésed -
ha az illat tovaszállhat
ha vihetné el a tájak
sok irányába a vágyad,
ahogy ízünk nekiárad -
ha vihetném kicsi katlan-
szagú testünk kacagásban
égen hulló szakadatlan
cukor-édes havazásban -
ha a sárból süti volna
ha a gyúrás kicsi torna
hogy a szívforma a porba
eper-édes, sose torma -
ha a földről - ne hiába
vigye kettőnk süti-álma
hogy a bajnak szeri-száma
belesüljön anyagába
ha vihetném ami bánat -
ha vihetném a bocsánat
kakaóját el a mának,
belecsurgó anyagának -
sűrű ízét, sűrű mézét,
nem a részét, de egészét,
velem életre emelnéd,
szeletelném, szeletelnéd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése