Reakció egy ismertetésre - Margócsy

forrás: http://moly.hu/karcok/207211

Petőfi, a balszélső – beszélgetés Margócsy István irodalomtörténésszel
(részletek)

MN: A kutató tehát nem feltétlenül kerül érzelmileg is közel a tárgyához?
MI: Erre mondja számomra igen rokonszenvesen Umberto Eco, hogy ha az ember sokat foglalkozik a szifiliszbacilussal, azt is megszereti.
MN: Első olvasásra a könyved egyik fejezetcíme is ilyen meghökkentő. Petőfiről aligha a „modern polgári író” fogalma ugrik be elsőre az embernek.
MI: Pedig teljes mértékben egy pesti polgár életét vitte. Úgy élt, mint egy mai fiatal értelmiségi: kávéházban biliárdozott szabad idejében, és a Váci utcán csatangolt föl-alá. És írni sem a szűrös-gubás embereknek írt, hanem elsődlegesen a városi közönségnek. A pesti irodalmi élet hátszele dagasztotta az ő hajójának vitorláit.
MN: Hadd tegyek fel egy tipikusan kultikus kérdést: mennyire aktuális ma Petőfi?
MI: Semmivel sem aktuálisabb, mint Berzsenyi vagy Kazinczy. A mának melyik klasszikus nagyságra van speciális szüksége? Egyikre sincsen. A tudomány vagy az élő irodalom érdeklődésének iránya és intenzitása természetesen folyamatosan változik, de szerintem Petőfinek semmivel sincs nagyobb aktualitása, mint Arany Jánosnak vagy Jókai Mórnak. Ők mind rendkívül fontos összetevői a nemzeti kultúrának, és egyiknek sincs közvetlen aktualitása.

http://magyarnarancs.hu/konyv/petofi-a-balszelso-79179

Most éppen sírok befelé
ahogy a dolgok égi mása
egyre másra avul el
oszt' nincs aktualitása

Neki se, de senkinek
hiába sír Attila
Miklós hiába írja le
végső lehét papírra

ha nincs közvetlen aktuális
ha korporál a kormorál
ha tanár úr anulál is
Hannibál a kapunál

ha belülről a barbárral
ez az egész misztérium
befelé is bever sárral
akkor is az én szérumom –

nem kokárdát, évente egyszer
málészájrühelletig
de nem mossa ki semmi vegyszer
a szívemből a verseik!