Péter - kakasszó előtt először

Hogy lehettem ilyen ostoba?

Hinni akartam. Benne, vagy neki -
azt hiszem mindegy. Hinnem kellett
benne, vagy neki mert
zsigeri módon hiányzott már a hit
akármiben.
És jó is volt, hidd el, nem kielégítő
hanem kifejezetten jó - egészen
a tegnap esti veszekedésig.

Pedig jól indult ez a vacsora is, de aztán
mindenki elszállt magától -
jó, szerinted én is. Lehet, de
hol voltam én a "szívjátok a vérem,
zabáljátok a húsom" ocsmány
mit 'tom én mijéig? Meg a pöcsfej
reakciójáig, hogy egészen a
prefektusig szaladt?

Azt mondta, az olyanok, mint én
- szóval én - leszünk a bázis.
Amire felépül ez az egész.
Hidd el, pontosan nem tudom mi, szerintem
nekem a tervrajza is túl magas -
de - azt mondta - rám épül,
nem értenem kell, hanem megtartanom.
Most nem tudom, mi a rossebet tartsak
erről az egészről.

Ja, és.
Azt mondta háromszor árulom el -
neked szólva, szerintem ez az első.