2013. március 7., csütörtök

Transzcendens élmény




Egy este, mikor már
a gyülemlő számlák,
az elsíbolt tartozások,
a permanens becsületvesztés,
a szemrehányó tekintetek
karcolásai a szíven
fuldoklásig űztek,

azt gondoltam, amikor
elfészkeltem végre
a paplan alá a zakatolást -
úgy közben azt gondoltam:

jöhetne az ördög.
Egy korty levegőért vigye, amit csak akar.


Az éjszaka közepén egy hang a következőkről világosított fel:


Nincs mit felajánlj.
Már mindened odaadtad.
Az éheid
a tehetségeid -
még a jövőd
éheit és lehetőségeit is
odaadtad.

Nagy tételben vásárolt
tucatáru vagy.
Szám vagy a számok közt.

De hidd el,
jobb neked így.
Hogy nem foglalkoznak veled
név szerint, külön.





3 megjegyzés:

  1. Megint itt egy vers, amely olyan erős, lelkileg felforgató élményről beszél, hogy szinte lényegteleníti a formát, ahogy elmesélődik.

    Mégis megpróbálok néhány észrevételt tenni, a fenti megjegyzésemmel is szembemenve főképp formai kérdésben.

    A felforgató tartalom ütközik a higgadt elbeszélői hanggal. Ez nagyon jó, és - talán - még hatásosabb lenne, ha nem lenne olyan sűrű a sortördelés. Az ötödik szakaszban érzem csak, hogy az erőszakolt tördelés hozzátesz a hangulathoz. Máshol szépen kifuthatnának a dolgok: egy gondolat, egy sor.

    Az első szakasz végén, a "fuldoklásig űztek"-nél nekem hiányzik még a fuldoklás elől valami erős jelző... Milyen fuldoklásig? Öntudatvesztő, éjfekete, epekeserű (tudom, hogy egyik sem jó, csak körül akarom írni, mire gondolok).

    Második szakasz, "a zakatolást" helyett erősebbnek érzem a "zakatolásomat".

    "A lélegzetvételért vigye, amit csak akar." Hiányzik nekem a mondatból a cserébe. És a lélegzetvétel helyett (talán) korty levegőt írnék inkább.

    Negyedik szakasz: komplikált (a korábbi hangütéshez képest) a megfogalmazás. Egyszerűbb lenne úgy, hogy: "Éjszaka közepén a hang a következőkről tájékoztatott."

    Következő szakasz: "Mindened odaadtad." Erősebbnek érezném a megfogalmazást úgy, hogy "Már mindened odaadtad."

    Következő, egyben utolsó észrevételem. "A vágyaid, az éheid -" A két szó majdnem szinonima (az én olvasatomban). Bár az élmény nem az enyém, ezért fals beleszólnom abba, hogy mit mondott a hang... De: a vágyaid, a lehetőségeid - Vagy a lehetőség helyett valami más hasonló szó: jobban, teljesebben kifejezné, mennyi minden van már OTT. Illetve, hogy ITT nincs mér semmi, amit fel lehetne ajánlani.

    VálaszTörlés
  2. lesz amit megfontolok :)

    De ez egy "égő csipkebokor" volt, Zoli, a legnagyobb vágyam az volt a megformálásban, hogy minnél pontosabban idézzem -
    a "világosított fel" fordulat ráadásul filmes utalás, eszemben sincs kicserélni.

    Az utolsóhoz. A vágy szellemibb-lelkibb (nem véletlen, hogy a "testi vágy" jelzős szerkezet), az éh a testi - a lehetőségek pedig annyi helyet kapnak, amennyit meghagynak a vágyak és az éhek. Amiket a szenvedélyeim, vagy a világ pakolt belém, lásd dohányzás, ínyenc mivolt, avagy akár az olyan vágyvállalások, mint a napi egy vers.
    Van, hogy ezektől nem marad hely, idő, energia a lehetőségekre (azaz nem teszed meg a lépéseket, amitől az esélyeid létrejönnek...)

    VálaszTörlés
  3. most sikerült hozzápiszkálnom Zoli :) volt, amit elfogadtam, volt, amit nem.

    VálaszTörlés