2013. december 28., szombat

Senkiföldjén

                                         először nézel a mi éjszakánkba.
                                                                    Pilinszky János: Senkiföldjén


Czimbalmos Márta Cedenka: Senkiföldje



mélyéről lesem a 
három bölcset, ahogy közel megy.
látom a derengést ég
és föld álcázott vonala
közt.
ez a derengés a tiéd.
nem megyek közel:
alig létezel 
s már
elég erős vagy,
hogy megkötözd.

ha igaz, te valami új leszel. pedig 
kinősz a földből, mint a többi
beszívod az eget
mint a többi.
kifújod az eget mint
a többi.
föld porába oszolsz
mint a többi -
ugyanúgy az állóháború 
terepe leszel
mint a többi.
mégis. mondják, valami új leszel.

mélyéről lesem a három bolondot.
ahogy közel megy. a 
három mélységi felderítő.
kiképeztem őket
kételyből. talán
elég hideg a szívük. 
talán elég elkeserítő.
de ha
tényleg valami új vagy, akkor
lefegyverzed őket.
beléd néznek és elfelejtenek.
elfelejtik a feladatot. 

ha hódolnak neked, én
árnyékban maradok. 
soha nem megyek közel.
közelebb, mint majd a kereszten.
azért jöttél, hogy megválts.
tudod, hogy ez a szó
az én szemszögemből
feltétel nélküli kapituláció -
ha hódolnak neked, én
rugalmasan elszakadok
a derengéstől. előre,
a végső győzelemig.
amelyben az ég és a föld
egyformán fénytelen.
csak távolról lesem
milyen ívet kapálódzol
a többivel az életen.

mélyéről lesem a három bölcset
ahogy közel megy.
hozzád. 
nem tudod, de
ez az első alkalom
amikor 
megkísértelek.
mert egészen parányi részben 
mégis az enyém leszel

ha hódolnak neked.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése