2013. december 13., péntek

Beszélgetés a merő égből kimert halszavakról




Lawrence Ferlinghetti: 
A költő mint halász

Öregedvén rájövök hogy az
Élet önnön farkát űző macska
és más költők festők
már nem vetélytársak
A merő ég a kihívás
még mindig megfejtésre vár
mégha a csillagászok hallani is hegyezik
hatalmas elektromos füleik
az ég amely a világegyetem végső
titkait suttogja szüntelen
az ég mely
be-, és kilélegez akárha
az univerzum szája volna
az ég amely földnek és
óceánnak egyaránt határa
az ég amelynek sok szólama van és nincs istene
az ég amely hangok és visszhangok tengere
hullámok csapdosnak parthoz
Költemények teljes szótárak
kavarognak egyetlen mennydörgésben
És az alkony akciófestészet
és minden felhő az árnyak könyve
amelyen vadul vijjogva röppennek
át a magánhangzó-madárkák
És az ég kristálytiszta a halásznak
még akkor is ha borús
Annak látja ami:
a tenger tükre
amely a sötét láthatáron imbolygó ladikjára
készül aláhullani
Költőnek látjuk őt
örökké az öreg valósággal szemben
ahol nincs madár a vihar előtt
                                       (Kabai Csaba ford.)




shizoo:
Kékhatár Ladikszálló

Valóban. Az a távlat akkor is
ott változik ha nem látszik
a megőrizhető. Akár a halak
a víz kristályrácsmentes
börtönéből halászva, vergődnek a szavak.
Hangok és visszhangok tengere
kavarog az én fejemben is - bár 
még nem vagyok olyan öreg, mint ön, 
amikor e sorokat mennydörögte.
De van különbség, ha látom az 
alkony akciófestészetét - avagy a mélységesen
átélhető giccset a felhők párahálóján
szememig szökő sugaras pászmák legyezőjét
ha látom azt a légzést a levegőben
szemrontó ragyogástól a láthatóság
határán imbolygó éjbe vetett csillagképek
varsájában vergődő másvilágokig -
vagy ha csak tudom, hogy ott van
szemben velem. Az élet Mőbiusz-szalag, ahol
mindig a másik felület homokos fenekéhez 
tapad rémületében a lehalászható
és van különbség, ha látom is, hogy
evezésünk a legjobb halászhelyig a végtelenbe
ejtett szakadatlan kirándulás. Ahol egyszer talán
odaérünk, ahol egyébként valóban
a természetes közegükből kiszakított
halak gyászdalát sírják engesztelésül
a begyüket húsunkkal tömő sirályok.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése