2013. december 12., csütörtök

Két nem hat tételben (remix)






I.
Mint a mesében. Csavargó lelkű lovag, toronylakó királylány. Különböző bonyodalmak - gyíklegyíklesőzés, toronymászás, ilyesmi - után ásó, kapa, nagyharangig.
Mint a mítoszban. Akinek nincs, gyúr magának. Létremaszíroz  párt. Vagy sikerül készre faragni. Vagy nem.
Mint a legendában. Más gyerekével viselős. Nem baj. Őt szereti. hát ő kell. Gyerekestül.
Mint az ezotérben. Komplett létterv szerint egymásnak lett két fél kattan össze. Őrangyalcsere, lélektárs.
Mint a tragédiában. Gyűlöletek táptalaján kivirul. Aztán - műfaj szabálya örök - egymásba haltok.
Mint a románcban. A lángodnak ő a szene. Bonyodalmak - zord atya, párbaj, szöktetés a szerájból, egyéb - befejeztével súlyos szagú rózsalugasban.
Mint a realizmusban. Szellemi társad, bár a gróf eped érte, téged választ és a nyomort. Vagy nem (írta Zola).
Mint a modernben. Észre se veszitek, s már pár. Pár percig. S vénen a rezigna: Ő volt. Vagy Ő? Vagy Ő?, Vagy Ő?
Mint a groteszkben. Találkozás-
ra várva.


II.
Egy szóval két nem. 
Négyzete lettél, vagy (nézőpont kérdése) gyöke. 
Biomix, génlutri - mondják a tudósok. 
Fickándó hímmag és petesejt osztódó terméke - közli az orvos. 
Égi ajándék, a család értelme - ígyen az egyház. 
Elsőszülött, törzs-ág, névtovaszállító - nyögdel a nemzetség. 
Vagyonrészörökös - szignálja a jog. 
Két lélek csordultig teli bögréjéből a csurgás - képel a költő. 
Röpke gyönyör kertjéből kinövő új kín - mondja a bölcs.


III.
apa anya két gyerek otthon kocsi papagáj telek nyarak nagyszülők 
munka fizetés háztartás hétvége kirándulás újság hímzés esti mese 
dunna párna lepedő felnőttszoba gyerekszoba költözés és kölcsön és
munka fizetés háztartás hétvége kirándulás hogy nőnek a gyerekek
bölcsi ovi napközi érettségi egyetem (nem ülnek a begyeden)
romló omló biztonság omló romló leromlás öreg kocsi öreg ház 
nyugdíj gyógyszer temetés.


IV.
Mindenki (jobbára?) a legjobb kínzót leli meg? Abba szerelmes? Megváltoztatni akar? A részt szereti? Másrészt a más részt nem? Melyik ősöd mely része lettél, kettőből gyúrt? Szeretett vagy utált rész része? És benned kit szeressek? Melyik rész részét?

Mit kapsz tünde anyádtól? Érzékeny, de szilárd idegét? Belelátás áldását, átkát? Ösztönös éhét az igazra? Türelmét a gyereklélekhez?
Vagy rendek igába igyekvő, beteges keresését? Sértő egyenességét? Szárnyvágó, uraló ösztöneit?

Mit kapsz Koboldszemű édesapádtól? Könnyed, táncos-mulató hajlamait? Színészhez méltó játékkedvét? Fogékonyságát?
Vagy szalmaszerű lobogó indulatát? Füllentő könnyelműségét? Ütésre emelt majd tehetetlen hulló kezeit?


V.
Mint biotermény majd priccentesz onokákat a vérvonalnak. 
Mint nevelésük majd neveled onokákat. 
Hajlamokat nyesel és növelsz onokákon, mint ők rajtad. 
Mint szellemük örököse, majd mesélsz róluk onokáknak, ha 
(minél később, add uram) szellemek lesznek. 
Addig is nyakukba lőcsölöd onokákat nyaranta. 
Mint lelkük lényegülését, onokák bontakozó lelkét elviseled. 
Mint tied ők. Ígéred? Fogadod?


VI.
Lopott időm nem bánom
ha pazarlod mert
neked adtam

a könnyed bánom - pedig
nem miattam sírsz
ha miattam.

Hanem mert réteges
könnyes pitévé áll össze
mind ami présel

lopott idő lobogó
perceiben is mindegyre
késel.

Mert magaddal hurcolod
lopott időbe is
ami javíthatatlan

de nem bánom ha erre
pazarlod - hiszen már
neked adtam.

Rád súlyosul az elszalasztott
a hozzád ragadt és
csak úgy ami bánt

nem baj lopott
időnk ha pazarlod -
csak te ne bánd.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése