reggeli, macskás

Szürkül ma reggel - lassan nyer
kontúrt a szemközti ház.
A rádióban egy megnyerő hang
ostobaságokat magyaráz.
Aztán zene szól, kenyérre vaj
kenődik, hússzármazék.
Üzemanyag, hogy vergődve nyíljon
perced porízű tolla szét.

De hopp! Nehézkes mozdulattal
öledbe puffan a macskád,
pár kilós élet, a te idődből
létezést rabló makacsság -
elektromos töltésű szőrén kisülés
gyöngéd vihara cicereg;
leborzongja az igába váró
ablakon túli híreket.

Zene szól, a mikrofonba
fröcskölt nyirkos nyál helyett -
ha úgy is érzed: nem leled,
úgy tűnik, van itt helyed.
A macska alatt. Bizsereg a
gerincmenti ideg. Vagy a csakra.
Mintha mégis valami távlat
kúszna a szemközti falakra.