2018. október 13., szombat

Teljesség-átiratok (96.)


kép innen



Az érzelgésről
Szereteted ne olyan legyen, mint az éhség, mely mohón válogat ehető és nem-ehető között; hanem mint a fény, mely egykedvűen kiárad minden előtte-levőre.
Mikor a szereteted válogatni kezd, már nem szeretet többé, hanem sóvárgásnak és undornak kettőssége. S ez: az érzelgés, mely manapság mindennél veszedelmesebb; cukros váladéka bekente az emberiséget.
Minden emberi indulat közt az érzelgősség a legnyomorúságosabb. Egyik irányba szeretni csak úgy tud, hogy másik irányba gyűlölködik; vonzalma nyállal ken, gyűlölete köpköd. Állandó mértéke nincs, önmaga kavargó formátlanságához mér mindent; akár merre fordul, jó nem fakad belőle.
A jelenkor legveszélyesebb ördög-násza: Érzelgősség úrnő és Propaganda úr egybekelése. Bármi képtelenséget akar a propaganda elfogadtatni, úgy alakítja, hogy a tömeg érzelgősségéből kiváltsa egyfelé a meghatódást, másfelé a fölháborodást és nyert ügye van.
Az érzelgősség kétfejű nőstény: egyik feje édesen mosolyog és mohón csókolgat, másik feje könnyeket ont, harap és piszkolódik. Csókolgató fejét immár majdnem mindenki összecseréli a jósággal, szeretettel, erkölccsel,családiassággal, ízléssel, eszményi lelkülettel, harapós fejét pedig a joggal,törvénnyel, megtorlással, igazsággal.
Korunk betegsége, a lelki talajtalanság és általános összezavarodás, innen ered: a kétfejű bestia mosolyából és könnyzacskóiból. Többet ártott, mint akármelyik szenvedély: a józan emberi mértéket összezavarta.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)




falvédők mögött
nedvesedő falakon
kiüt a penész





Érzelgősség úrnő kétfejű nőstény
Propaganda uraság kétfejű hím -

egyikkel csókolgat, a másik jelszavakat kiabál
szeme villog, utasítása az útra terel
a parancsa szerint csattog a
nemesebb fajta bakancsa
előre az úton, úrnője jövőt termő méhe felé -

el kell takarítani ó-divatok
fék-akadályát hogy a pálya
végre nekünk lejtsen, minekünk,
akik itt minden! ne a senkik mondják meg
nyúl-viszi-puskát: nyúl tepsibe 
asztalra a bor meg a szóda,
sose halunk meg! bajszunkon az 
énekszó nedve, dalunk
a jövő nyár aratása -

Érzelgősség úrnő kétfejű nőstény
Propaganda uraság kétfejű hím -

testek temetetlen dögszaga mentén
regimentek árnyéka vonul
sírok márvány-giccstömege mögül
túlélő holtak kelnek az aratásra: 
fel, támadunk!

örömtelenségre ítélt testekbe
alien-pete módra került lények
növekednek a kikelésig -

árnyékba szorult feketült képű
öklüket harapdáló tehetetlenségek
mentenék az elveszett
gyermekek álmát.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése