Pablo Neruda hangján, Dan Simmons szavára
meglaktuk belaktuk
gócokban gyűlő vasbeton gólemek
trombocitái
rögösített kultúrtájék felett
homokot hordó szél
kiásott ősvérből préselt soha-volt
nem bomló fátylainak menyasszonya
elektromossággal feltöltődő ólomelegy füst
vőlegénye
az esküvőnkön Káli éhsége dalol
meglaktuk belaktuk
megettük helyére kikötöttük
a jószágot akiből kivertük a rosszaságot
tűri a torkot metszést
kezünk munkájában Káli éhsége dalol
éhes kisgömböcök nyelték el a
hatalmas paták dübörgő vándorlását
ide-oda vággyal cincált élősködő
özönfajok sáskajárnak kézen fogva az álmainkkal
nekünk dalolnak a megafauna-kipusztulások
ennek az éhségnek a Gömb nem
tud mást elfogyást elfonnyadást
az ölünkből ömlő égig csapó
dagályhullámban Káli éhsége dalol
mi vagyunk a tisztulási folyamat
mi vagyunk a kiásott préselt fogazott
fosszília-múlt felszabadító testvér-jelene
egymásnak mesélt történetünk a
teljes egymásnak mesélt történetünk
a kihalási esemény
éhségünk vezérelte lihegés amit el
legszebben Káli éhsége dalol
a munka negyedénél járunk előre!
ínyünkön áldozzon elfogyó fajok íze!
legszívesebben kiharapnánk egy
tűzíz falatot a Napból
az éhség királynőjéből Káliból
de lehet e szívünk másféle dalokat énekelni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése