Félszerzetek

Prágai Tamásé

Amiből egyre kevesebb van: az idő.*
Még meglévő időd rád száradt
maradékát cincálja rólad feladat,
túlóra, főnök -
A beszakadófélben lévő időhidakon
tolonganak éhek, kötelmek, tartozások;
közműveikbe drótoztak a szolgáltatók
és te szolgálod őket -
Tartásod kevesét, azt a keveset
tékozlod, amit nem oszt be az előre
felélés -
De ez neked jár, ennyi
időzített ketyegés kötelékében
jár neked ennyi pazarlás -
Egyre kevesebb tékozolni
valódtól maradsz úgymond ember -

Nem a pénz kevés - mert az idő pénz.
Napod beosztható részére vállalod túl
saját magad kergető magad -
Fürdesz a látszatában, hogy ugyanúgy
megy minden, mint azelőtt,
ez egy teljesen önkéntes alapon
tervezhető rabság -
De kiszalad a markodból, egyre több
késedelmet, mentegetőzést, sőt,
szégyent vállalsz -
Ebből a bekerítésből, amibe előre
belehátráltál, csak baltával
tudod magad kihasogatni -

Ki kell és ki lehet lépni.
El kell engedni az áram elektromos
ízét a szájban -
Fürdessen azonnali elérhetőség hiánya,
dolgozzanak meg érted a barátaid -
Viseld, hogy megnő, fárasztó, egész napos
programmá duzzad felhúzni a
napba feszített tiszta vásznakat -
Hogy a fagy csókjaiból is csak
baltával tudod magad kihasogatni -
Minden korty vizedben lakjon ott
a világ gyülemlő, összes
szomjúsága -

Miket beszélek... toronylakóként fél-
szerzetként szerzett barlangom tárgyak
zsúfolásig halmozott igézetében -
Elutasítani a társadalom ránk
halmozott kényszereit, igen -
Bár én a szabadság kényszerei elől
szöktem a kötelmeimbe Pázmánd
szőlőszagú dombjairól, ahová te
szerzetességed vállalni érkeztél -

Elhagyott helyek kötnek össze, és
az elhagyás ellentétes iránya
választ szét -
Te elengedted a tartozásaid -
Nekem se lesz egyéb választásom.











*A dőlt betűs részek Prágai Tamás Félszerzetek c. esszéjéből valók