füvek fák nevét nem tudom
s az ismeretlen csillagok
tekintetével magamon
úgy állok itt e délbarokk
éjszakában mint akinek
már halottai sincsenek
(Kányádi Sándor: A folyók közt)
1.
szakadatlanul szakad
jó lenne tudni kit sirat
beisszák gödrös partfalak
füvekben nincsen áhítat
csak szomjúság akár a sás
özönnövénység közönyét
egy létbe lassult robbanás
magszóródását lepi ég
sótlan könny szomjat olt ez is
egy fuldoklásig tévedés
a pro a kontra mérgezi
a kortyolás ezért nehéz
reggelt így félre hallani
mintha történne valami
2.
ne volnál többé ne minek
megsebző égből sav a kedv is
a párák arcát lesi meg
érti bévül mitől nedves
nem bújsz istenedhez itt
mert te voltál a tőle el
viseld következményeit
ha voltaképpen nem hiszel
hanem tudsz itt az alkalom
hogy úgy moss kezet mint aki
örökbe csúfult egy úton
kereszthalálát görgeti
közönség nélkül mintha csend
az utolsó is hazament
3.
az igazi még hátra van
esőlesőben öntözötten
talán lesz arra is szavam
ha már előre megfürödtem
és ünneplőben füstlesek
de ennyi pára úgy lenyom
fehér ing pernyeszürke sár
tapad kimosdott vállamon
tudtad előre ahogy én
ezt a terhed sutba vágom
szakadatlan szakadó
és mégse térdeplő káin
tudom hogy őt siratod
hogy ki él és ki halott
4.
nincs szavad ablak a vaknak
erre nincsenek szavak
minden polcon hátraraknak
néhány évszázad alatt
azt se tudják milyen jelek
milyen igéket csomagolnak
tudod hogy elfelejtenek
a mádra hártyát von a holnap
szakadatlanul szakad
kimondás bűvös kényszere
ha van ha nincs az ágakat
új vonzás rügye lepi be
és levelén az erezet
se rejti neved s nevemet
5.
cseppre cseppek kopogás
egy másvilági diadalmas
beszéd üzen hogy felemás
igét ne mondj ki inkább hallgass
hogy kárhozol vagy üdvözülsz
azt innen nézve nem tudom
dacból eredt új rügy feszül
a félbecsonkolt ágakon
s megérinti a homlokom
eső után a fény kezem
a bélyeg amit emlegettél
fehér ingében bűntelen
kegyelmet kívánok neked
bármi öröklét helyett.
6.
hiányod első napjaiban
(magánhasználatra)
cseppre cseppek gödölye
nincsre jobb ha nincs szavam
eső hull kellett jönnie
veled nincs több a semmi van
voltál ki voltál valahol
a nem remélsz a könnyű rest
nem lenni többé lakatol
rám is kísértetiest
káromkodáshoz nincs erőd
imádkozáshoz nincs imád
jogomban áll mint levegőt
feledni emlékezni rád
aztán majd engem is feled
ami végül - ami veled
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése