Irodalom!

Úgy fékezek a lejtmenetben
hogy a lelkem környékét lakom
ilyenkor könnyen kézbe lebben,
hosszan a könyv, az irodalom,

és nyammogok rajta hetekig -
egy délutános perverzitások
a lényem addig színezik
míg lelkük lényegéig ások.

Elvisz a könyv az életemből
a létembe le, a lényegig,
magam így, bentről vértezem föl,

az olvasmány úgy feltelít,
hogy viharló szélbe, hóba sem dől,
hogy egyensúlyba emel a hit