hegynyi meló, kis
fecni vagyok lábánál,
szinte agyonnyom;
szél és víz: úgy koptatom
el - mintha addig élnék...
*
lankáján járva
ösvényt tapos a gondon
a gondozója -
mint szél és víz: mélyíti
az ösvényt szakadékká
*
markomba gyűjtöm -
mintha beleférne a
távlat, úgy teszek
tenyeremből kipereg
ösvényt karcol a hegycsúcs
*
hamvaim is itt
szórjátok szélbe, vízbe -
gondot ejtő kéz
emléke így koptassa
tovább a fogyhatatlant.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése