Teljesség-átiratok (90.)

... you appear now 

singing in the foliage, 

in the highest branch 

that with you we reach.

Pablo Neruda

Sasa Gyökér képe

A vallásosságról

Ha múló egyéniségeden áttörve, önmagad mélyén az örök lélekbe hatolsz: úgy hódítod meg a teljességet, mint hadvezér a várat.

Visznek a teljesség felé könnyebb utak is. Nemcsak úgy egyesülhetsz Istennel, ha minden ideigleneset átszakítva a múlhatatlanba nyomulsz. Az ima és áldozat segítségével érzéseidet megtoldhatod oly módon, hogy Istenhez elérjenek. A templomba járás, szertartás, áhítat, könyörgés, bűnbánat, erény, ha teljes szívvel végzed és nem akarsz földi javakat koldulni az égi hatalomtól, mind Istenhez vezet: általuk Isten hozzád hajol, érzed az ő csókját és mindinkább eggyé válsz vele.

(Weöres Sándor: A teljesség felé)

ágakon megül

árnyék-ágon csücsül - 

tollászkodik az ősz

legenda ágán

árnyék-ágán megülsz -

mozdulj együtt vele

félig munka, félig sport

és félig költészet -

az egyel több fél érezteti meg

azt a többlet-dimenziót, amit hiába tapogatnál, de

elnézed a papírra írt jelek, vonalakból összeálló

tértest-rajzát, ahogy az ágak árnyékán kapaszkodnak

az égszülöttek, akiknek a repülés
félig munka, félig sport
és félig költészet -

tudod, hogy nyílik, de csak csukott szemmel -

a képen szereplő sirály sem látja

a képet kétrét hajtó akarat dimenzióit, de

attól még ott van:

félig munka, félig sport

és félig költészet abban a

többletben, ahol annyiféle fél fér el,

ahány Istennek csak teljes lélekkel

ahány Istenhez csak teljes szívvel

áldozunk, imádkozunk.