 |
| György Erika képe |
A versről
Olvass verseket oly nyelveken is , amelyeket nem értesz. Ne sokat, mindig csak néhány sort, de többször egymás után. Jelentésükkel ne törődj, de lehetőleg ismerd az eredeti kiejtésmódjukat, hangzásukat.
Így megismered a nyelvek zenéjét, s az alkotó-lelkek belső zenéjét. S eljuthatsz oda, hogy anyanyelved szövegeit is olvasni tudod a tartalomtól függetlenül is; a vers belső, igazi szépségét, testtelen táncát csak így élheted át.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)
nyitott pórussal
gázolj az idegenbe -
nyaldosson körül
kimásztál belőle -
idegenül ér
bölcsőd locsogása
szavad érinteni mintha a bőrön
csak az ujjbeggyel érni pihéket
kócolni a test közelét liba-
bőröztetni a lehelettel
szavad érintem mintha a bőröd
csak a nyelvemmel gyengéden
kilököm fogaim közt elrezgő
lehelet testük -
szavad elsimuló hullámában
ez a tenger ugyanúgy befogad
visszafogad ez a szellem-
szeretet a nyelvbeli locska
szavakat érinteni mintha a bőrön
fröcskölt huncut igék csöppjét
kapja a hátára kacagó szellő-
nevetés paripája.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése