 |
| Hauer Lajos: Kések |
A közösség-javításról
Írmagját se tűrd magadban semmiféle társadalomjavító szándéknak. Mert minden elvont közösség kódkép; és aki a ködben rohangál, előbb-utóbb elevent tipor.
Tiszteld, ápold szűkebb és tágabb otthonodat: a családot, nemzetet, emberiséget. De egyiket se téveszd össze azokkal, kik e fogalmakra hivatkozva ártalmasat követelnek.
Mi ártalmas? ha Pétert azzal akarod segíteni, hogy Pált visszaszorítod. – Amelyik nemzet ezt homlokán viseli: nem vész el soha.
„Péterrel azonosítom magam, Pált nem szeretem; Pétert megcsókolom, Pált megverem” – ez az érzelgősség; ez a közéleti elgondolások közös váza; a jelenkor ettől koldul. Bárkit csak úgy segíthetsz, hogy más rovására ne essék.
Népedet és az emberiséget csak azáltal javíthatod, ha önmagadat javítod.
Az igazság sosem az emberiséget, mindig csak az egy-embert válthatja meg.
igazad van: van
késed. van késed -
igazad van? van késed...
olyan kevésre mért a türelem
sószórónyi kiborulást seprek
puszta tenyérrel a puszta tenyérbe
mit szórunk most mondd, vajra, kenyérre?
sószórónyi kiborulást seprek.
terhedre vagyok, te terhemül
ártalmamra előttem álló -
tisztelettel úgy rúglak seggbe
(inkább te legyél elkeseredve)
sorállásban előttem álló.
versenyben állva, versenyt szemlélek -
igazam van: igazságtalan.
elsőnek arat a sózott jutalom
a többi tallóz a sótlan ugaron
igazam van - igazságtalan.
csak az a közös, hogy ver a harmat
és hogy a végén elkaparnak.
kidől kiállhatatlan sorokból
vagy trónról billen, azonos okból -
a végén úgyis elkaparnak.
olyan kevésre mért a türelem -
máshol van telje, pediglen.
futásod tápja, másik rovása
mit szórunk most mondd, utasításba -
teljének látszik, pedig nem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése