ha mi árnyak
majdnem úgy csinálunk, mintha nem -
még a végén
túltesszük magunkat istenen.
ott túl az esten
egy ismeretlen éhet űző tartomány -
még a végén
odatódul és ott bódul mindahány.
ott túl a testén
árnyékot vet éhünkre a háta is -
még a végén
ráébredünk hogy hamis dejsz' mind hamis.
végtelenben
ha mi árnyak úgy csinálunk mintha mi -
még a végén
nem kell semmi szívet tépőt mondani.
ha mi árnyak
végre úgy csinálunk, mintha nem -
még a végén
túltesszük magunkat. istenem!
kezdődik a véghetetlen messze túl -
még a végén
e messziségbe éhezés is elcsitul.
ott túl hamis tán
ámde mihez viszonyul ha túl kerül -
még a végén
megrészegül megrészegül megrészegül.
végtelenben
hogyha végre úgy csinálok mintha te -
leszünk-e mondd
ketten létem létezésed négyzete?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése