2018. május 26., szombat

Önarckép


Brett Walker






Megragadó, réteges tenger.
Az átlagmélysége csekély, de
a kiterjedése óriási. Egy
átlábalható óceán, termetes
ragadozók nélkül. Már ha
nem számolunk a nyers beleragadás
irgalmatlan lehetőségével.

Képekből álló, megragadó,
réteges tenger. Akkor nyílik,
amikor nem érinti meg a változás
szele. Ha csak úgy marad,
foszlányaként egy gyarló, nem
tervezett avulású pillanatnak.

És közöttetek áll. Hogy rétegek
közül kit mi érintett, ki
mihez ragaszkodik. Ez egy
átlábolható, de jobbára magányos
óceán. Ragacsos talpad
felvagdosnák a kiszáradt
napszítta fosszíliák -

fogd a kezem. Nem tudom,
az egykor transzparens
nyíltságokból még melyik vagy te, és
melyik lehetek én. Ez
egy sekély, de ragaszkodó
tenger. Mindegy: szirének
vagy belefulladt átkelők -

valaki mintha fogná a bokám.
Valaki mintha fogná a bokám.
Fogd a kezem. Nem szeretnék
napszítta fosztott képeken,
képekre révedő retinákon
foszlánynak ott ragadni.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése