...a mai téma legyen A KÖZELÍTŐ TÉL.
Örülnék, ha valamilyen módon reflektálnátok
Berzsenyi versére is, külön tisztelet az
aszklepiadészi strófát használóknak...
Kivágták Ligetünk s díszei limlomok:
Tartós térkövein elrothadó levél.
Gépek, munkaidős dízelbűz-lihegés-
zajból légkalapács szólóz.
Mindjárt rátelepül s fehér üzenettel
Ős gyászt sír rá a hó, aztán sárrá olvad.
Tél, tavasz, nyár, ősz - egykutya ezeknek,
Gólem rabszolgái (vagyunk).
Mit idő venne el, kiássuk mi magunk -
Oh, a gyökerében immár munkagödör;
Gödörben a beton adaléktól köt meg
Hisz szétfagyna amúgy, szarrá.
Kicsit túlzok. Naná. Lesz itt zöldfelület,
Gyeprepkény a garázs rejtekege felett.
Leheveredünk rá, ha eljön a tavasz,
piknikelni - mert miért ne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése