2018. augusztus 18., szombat

Teljesség-átiratok (83.)


a képek: African Doors - via Walid Nayif



Mindentudó, mindenható, mindenütt jelen való
Az egyéniségétől megszabaduló ember közös az Istennel. A mindentudóval, mindenhatóval, mindenütt-jelenvalóval.
Az egyéniségétől megszabaduló ember nem úgy mindentudó, hogy meg bírná mondani, mennyi pénz van egy csukott pénztárcában, s hogy a holnapi hírlapot már ma ismerné, s hogy akármilyen kérdésedre biztosan tudna felelni. Ami az embereknek mindentudásként tűnne: véghetetlen adat-tár; a mindentudás nem halmaz, csak éppen annak tudása, mely az „egy”-nél is egyszerűbb.
Nem úgy mindenható, hogy a kenyeret kaláccsá bírná változtatni; s talán meg sem emelheti azt a zsákot, melyet egy zsákhordó könnyen cipel. Ami az embereknek mindenhatóságként tűnne: az életbeli sikeresség véghetetlenné növelése. Úgy mindenható, hogy amíg hétköznapi munkáját végzi, lényének mélyén az Isten tett-nélküli, teljes működést viseli.
Nem úgy mindenütt-jelenvaló, hogy ha Nagyfüzesen van, jelen volna Kisfüzesen is. Ami az embereknek mindenütt jelenvalóságként tűnne: a tér teljes betöltése. Úgy mindenütt-jelenvaló, hogy elér a létezőig, a kiterjedéstelen pontig, mely mindent magába foglal.
(Weöres Sándor: A teljesség felé)




Mindentudó

Földben giliszta
lassú röpülését csak
érett Hold látja

Föld lassú repülését
érett Hold látja -
és nem figyeli



















Mindenható

Tekintetedbe
vetted a megtelt Holdat -
onnan fénylik ki

Hold nem festi arcod
kapujára mit ne
engedj be rajzát


























Mindenütt jelen való

Nem az, hogy Hold ajtón,
vagy ajtó előtt, vagy
mögötte bújva

Ez a mindenhol
Hold azt jelenti, amit
az a sehol Hold

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése