2018. április 29., vasárnap

Készletsöprés (ötödjére)





cím nélkül

menetiránynak
háttal utazom -
múlandóság-tanban





Egy csodás kis mechanikai műszerésznek való esztergagépre

saját


gondold meg - gép
gondold meg - ez is csak
egy gép - de milyen cuki!





Évődés egy modorban egy más modorban évődő bejegyzéshez

A szerelmemet hívom, de nem veszi fel. Szomorú vagyok, mint egy pofára esett mogyoróvajas szendvics a bazaltpusztaságban. Talán már éppen Kanadában kel át a Niagara felett, vagy lézerszínházat csinál egy francia építési vállalkozó legújabb projektjében. Könnyeim egy túláztatott zöldtea fonnyadt leveleiről csöpögő folyam... ...Gondolok rád szeretettel és gépeléstől zsibbadt könyökkel! Naplemente. Unikornis. Telihold. (Bokor Krisztián)


írá ezt fészen
dejsz néked egészen
bukrosodó tavasz

jó tollú paripa
(Balassi? pipa)
diktálá az Pegaz.

(s midőn válaszul Kisztyián erre egy Bosch porszívót linkele:)

isa por es homu
Krisztyián szomorú
kirelejzuma

(s miután szabadkozik vala, hogy ő ezt a Schátántól való szerkentyűt nem es ide akarta:)

oszt mégis illik
itt es megösmerszik
szerelöm-szívása





Világvevő

valaminek a
része vagy - és ebből
egy rész benned rezeg





Fénybe vonsz

György Erika: 111/365



fénybe vonsz pár 
éles körülményt - lásd
ki börtön, és ki szökne.





Egy látens Ady-epigonnak

Minden a mű?
hogy aztán dadoghasd:
"...belső parancsra tettem..."?





Egy látens Babits-epigonnak

"ez így nem biztos
hogy költhető" -
melyikre gondolsz?





Beszélgetés Annával (vagy talán csak egy közbevetés)

Fekete Anna: 
MEGCSALVA ÉRZEM MAGAM

Hisz minden nő helyettem mosolyog,
az én cipőmben száll ki a taxiból, helyettem
mondja, hogy nem érek rá ma, de holnap
talán… És áttipeg kristálykapun,
a vízválasztón, az én kabátkámban,
az én cipőmben… Hát így érzem magam
divatlap-olvasás közben: itt ez a sok riherongy,
elhasználja az életemet. Jobb lenne imádkozni:
hogy képes legyek megbocsátani,
hogy az összes nő nem én vagyok.

A csillagokban bízom csak,
mert a felfoghatatlan messzeség
megment attól, hogy a helyükbe
képzeljem magam. Olyan távoliak.
És olyan annátlanok.


shizoo:

Anna távlatban
Annasága teljes és
fájó tudatában





(és végezetül...) Jin és jang

világod el kell
fogadni. világod
meg kell változtatni.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése