2015. április 2., csütörtök

Átnevez

Orosházán leszedték az iskola faláról a dehonesztáló "József Attila" nevet. Nincs ott helye, se hazája. Az új név: Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola...


Nem tudod a neveim. A tisztább hangom
hogy szólítom. Amelyik felébreszti a reggelt,
bekeni pírral a felhők alját nyugaton -
nyugaton is, hogy ne maradjon ki a pírból égtáj.
hogy pírral bekent égtájakon sétálj.

Nem tudod, a neveim. Vannak nevek, amiket
ismerek. Viseli őket utca, intézmény és épület -
aztán átneveződnek. Nyögtén pirgő-forgó idődnek
még a madárdal is más lesz, más a trilla -
s te nem tudod, hogyan ejtsd: József Attila.

Nem tudod a neveim. Nem is baj. Nem koppannak
ha kiejted. A kalapból. A kegyből. A sehova
rejtett zugokból is, ahol téged felejtlek. Neki
nem fáj. Röhög rajta. Akárcsak a kultuszán.
Hogy értik - milyen keszekuszán.

Nem tudod a neveim. A tisztább hangom
hogy ébred egy harangon. A kongás az imám.
A szavak súlya, mérete a rangom. Pirultatom
a felhők hasát. Vannak nevek, amiket ismerek.
kimondom őket - akár neked.

Nem tudod a neveim. Neked is mondom őket.
Neked bigott ítéletekben egyként nem múlnak
századok. Te nem tanulsz. Nem tisztulsz.
Nem üdvözülsz. Erényt gyűjtesz hiába.
Így fest az angyal - sárba lóg a lába.

Nem tudod a neveim. Sok szócseléd
nevét, kiket ragyogtatott a szóbeszéd - akik
tudták a szó cselét, de bele is égtek. Nem bírták
szívvel - közülük sokan a nem bírták
a magukra vont magasfeszültséget.

Nem tudod a neveim. Elmondom őket
pedig neked is. Bárkinek. De neked hiába. Így vagy
alkalmi süket. Úgy hiszem, nem lesz
kellemes mikor Urad híven nevéhez
(a büntetéshez, amiben hiszel) majd átnevez

Nem tudod a neveim. Nem látod a létezésüket.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése