2014. augusztus 27., szerda

Beszélgetés szilánkról - puszta kézzel





Szabó T. Anna:

Szilánk

Írj olyat, amit te magad sem értesz.
Mint amikor a körmöd beszakad.
Sziszegj. Harapj. Vagy haragudj. De kérdezz.
Ne hagyd magad.

Írj olyat, amit más ért, de te nem.
Seperj szilánkot, szedd össze a port.
Hidd el, hogy akad ebben értelem.
Sikál. Sikolt.

Nem akarhatod megúszni kevéssel.
Írd le, ahogy a kezed vezeti.
Befele ég, de izzik csak, nem ég el.
Engedj neki.

Csak olyat írj le, ami szúr és meglep.
Csak azt, amihez nincs erőd, se kedved.



shizoo:
Puszta kézzel

Belenyúlok. Vérzik. Persze, értem:
ezerfelé lett éle. Betörve.
De nem fekszem bele. Ne oldjon a vérem
új utat a tükörbe.

Csak játszom a szilánkkal. Prizmamódra
szórják a fényt. Színek koszolnak. Csikorog
amit tehetnék. Élekre szerteszórva 
mind, ami dolog.

Bár nem úszom meg a takarítást. Beburkol.
Gondolatban már söprögetem
a tört jelentést. Ebből a múltból
se lesz jelen.

Csak olyanra írok, ami összetört. A csendben
csak azt szeretném: azt is jelentsem.



2 megjegyzés:

  1. Kb egyhavi termésedet vettem magamhoz hirtelen. Csak jelezni akarom, hogy élmény volt.

    VálaszTörlés