2014. augusztus 3., vasárnap

Beszélgetés eltérő optikákról







Hegedűs Gyöngyi
az angyalok biohasznosulása

az angyalok biohasznosulása
nem a halál által történik,
nasztaszja filippovna.
halál nélkül az élet
mi más,
mint mulasztásos vétség?
(mutasson egy ártatlan angyalt,
hisz ha nem zuhan, emberhez nem juthat. )
az angyalnak bűne, ha ártatlan.
nem mentség a szárny.
árnyat nem adó fesztáv:
embereket elválasztó leléphetetlen távolság.
ím, az angyal a lábunk alól röppen fel,
mikor álmosan szárnyára tiprunk.
a földdel nem gondolunk embermagasságban.
a szárnytőből marokszámra kiszakadt zsenge tol
nem fér az emlék
szelektív hulladékgyűjtőjébe.
a tömörítő erő veszett el,
mi megtartja istent sejtszinten.




shizoo:
hártyaszárnyas öröklét

kiérdemelt zavarban: a mitokondriumok
szintjén csak bukott angyalra léphet
kedves nasztaszja filippovna.
élettel fűzött permanens
bomlás a bukottak örökléte.
(mutatnék egy ártatlan angyalt, de
mivel citoplazma nélkül még a 
sóhajtás atomi létnélkülisége se bírja el:
nincs mi zuhanjon benne.)
fogalmunkon kívüli fogalom az
angyal, kivéve, ha bukott.
akkor - akárcsak nekünk - nincs mentsége,
szárnya, fesztávja: az angyal nem liba
ha bukott. a neuronkapcsolatok szintjén leginkább 
a denevérek bőrlebenyére emlékeztető
kinövés csúfolja benne a repülést.
mert embermagasságban az éggel se gondolunk
legalábbis úgy nem, ahogy a bukott angyalok:
nekik mi magunk vagyunk az endoplazmatikus 
szelektív hulladékgyűjtő.
az isten minden szinten ott van.
csak van ahol a bukásunk
arcát viseli.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése