"Az irodalom bonyolult. Tandori szavával: bonyi. Nem gonosz posztmodernek vagy ásatag naturalisták bonyolítják, hanem eleve az. Nem túl bonyolult, hanem bonyolult. Ez a természete. A bonyolult ma szitokszó. Hessegetnénk el magunktól. Olyan bonyi az élet, és akkor még ez is! (Jelzem, mintha maga az irodalom is errefelé változnék, nem szereti a bonyolultat, vagyis önmagát, ami nem szokott jóhoz vezetni.) Az a bizonyos fürkészés teszi az irodalmat bonyolulttá, vagyis ő maga. Akkor is bonyolult, ha egyszerűnek hat, ezt olykor a nagy írók tudják, ez (is) a nagyságuk.
A bonyolulttól nem kell félni, a zavarostól kell félni."
(Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéből)
szalmakutyák a
fejekben - a parton túl
mentő szirénáz
döglött tócsa színén
csillan a tétován
motozó napfény
lehunyt szemekkel
strandra kitett testképek
képtelensége
rigó protestál
hogy épp miért, az
egyszerűen bonyolult
vemhes kismacska
nyújtózik a csurdig telt
szemeteszsákon
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése