Nincs mese

hajnalban amikor a kávéfőző
a szokásos minőségi termék helyett
értelmezhetetlen löttyöt izzad

                        és én megírom ezt a verset



tizenegykor mikor az ügyfél
ezekkel a felmérhetetlen szavakkal fordul hozzám:
bizonyos körökben úgy mondanák hogy 
maga egy vén szarrágó
de én nem tartozom azokba a bizonyos körökbe
úgyhogy én soha nem mondanám magára
hogy maga egy vén szarrágó
még ha úgy is viselkedik mit egy
vén szarrágó

                        és én megírom ezt a verset



délben amikor
az ebédre vásárolt
szalonnáról kiderül
hogy avas

mikor értesülök róla hogy az orkok már megint
megtelepedtek és elszaporodtak a Ködhegységben
és végrehajtást rendeltek el a
tartozásom fejében a lakásomra

délután négykor amikor rádöbbenek
hogy a picsába már...
nincs nálam cigaretta mivel
néhány éve vagy néhány napja vagy néhány órája
leszoktam

                         és én megírom ezt a verset



este kilenckor
amikor az operációs rendszer közli
hogy megtelt a memória

éjfélkor amikor elütik
rakétákat lő fel a szomszédság
párom az erkélyen vár boldog új évet
és én rádöbbenek
hogy nem vettem pezsgőt

hajnal kettőkor amikor Timi egy mellettem ingó
villás ágon kapaszkodik
éppen nem érem el
a hiénák alattunk üvöltenek mert ők sem érik el
de egy óriáskígyó kúszik felé a felső ágakról
le sem veszi róla a szemét és tényleg nem pislog
Timi kiabál: Zoli! 
csinálj már végre valamit!

                          és én megírom ezt a verset