Az egri csillagoknak
az ágyból az egykori megszállók
félholdjára látni.
egy átmeneti szállás
szobájában teljesen jelen.
épp nem akadnak a húsodba
a benned omladozó falban előkészített
fájdalomhelyekbe az ostrom kampói.
módodban áll elfogadni ezt az ajándékot:
csak úgy vagy.
csak úgy kíváncsi vagy.
bóklászol egy múltban és
egy vele párhuzamos regényszíntéren:
milyen megdöbbentően nagy
valójában egy ilyen erőd -
avagy milyen megdöbbentően kicsi
benne az elmesélt történet.
a legenda atyja a bástyán. csak a teste.
ilyen csak a testüket élsz át
a házak belakható
léptékében bolyongva.
ez itt a múlt és egy
elmesélt történet teste.
egyik a másikból él -
akkor is ha az egykor makacsul
kitartó védőket (akkor is) egy
pénzéhes gazember vezette.
ha a mai méltóság kupolás
eklektikus nagysága
másodlagos a valaha bástyává csonkolt
csak alapjaiban látszó katedráliséhoz mérve.
itt és most tanulod meg
hogy a múlt mindig nagyobb
mint amennyi a mesébe fér belőle.
mesét hallgatni a legenda atyja nevelt.
kiábrándult hála - mondanád de
valójában hála ez
meztelenül - ahogy
két gyermek fürdik a patakban
(bár az egy másik patak: a Mecsek alján)
vizek csobogásában alszol és egy
másik nyelven imára hívó
müezin hangjának emléke ébreszt.
vizek csobogása beleoldott sók
bőrbe szívódó ereje éltet.
s ha nem fürdesz
sétálsz és nézel
nézel és sétálsz
a házak belakható léptékében
és az elmesélt mesében.
a püspöki pincék borérlelő örömét
elbetonozták szürke penésszel
a végképp eltörölni fényes szelek.
vasbeton ostobaságok laknak
az idő foghíjaiban -
esztéká wiplatömések a
város nyitott szájában
a modern kori beépítések.
de a patak a régi nyelven csobog
át a városon -
minden élőhely a vizeitől tágul
élhetővé.
ezt a várost is
a megszállók ajándékozták meg a
tested dédelgető fürdőkultúrával.
ezt a nyelvet érted.
olyan mint a mesélőé
akinek csak a teste
nyugszik a bástyán -
bocsáss meg bolyongó szellemének
mindent elmosó forrást csobogtató
borderű idő.
tudnál élni ebben a mesés
mesétlenségben.
ahol csak úgy vagy.
csak úgy kíváncsi vagy.
így gondolja a vendég
múltban és jelenben:
sokáig nem volna eleged a
csodálkozásból.
majd visszajössz - addig hátha nem lövik ki
a rakéta-indítóállványszerűen körbetámasztott
minaretet
a török űrprogram ide akkreditált kísértetét -
ideje csomagolni mert tízkor
el kell hagyni a mesét -
el kell hagyni a
szállodaszobát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése