az érzésbe kapaszkodóknak
időnként felvérzi a kezét
amibe kapaszkodnak
nem tudják elengedni a kardjuk élét
hiszen kizuhannának
a szökési sebességbe -
a gondolatba kapaszkodóknak
időnként zökken-meginog a szállítóeszköz:
a napja körül el nem engedett
parittyakő
a gondolatba kapaszkodóknak
a nap vonzalma is elsősorban
gondolat -
az egymásba kapaszkodókat
megsimogatja a teremtés
aztán ellentmondást nem
tűrően nyitja választja szakítja
a fonódó ujjakat -
miért fontos hogy neked van-e igazad
vagy a másik tévelygésnek?
a hitébe kapaszkodót is
elengedi végül a hite -
nézd - tényleg akad aki kapaszkodás
gyanánt a többit fojtogatja
a kezét ugyanúgy eltépi az idő
az áldozat nyakáról
ahogy az ölelőnek
ölés ölelés érzés gondolat
miért az a súly tart, hogy neked van-e igazad
vagy a másik tévelygésnek?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése