2016. április 11., hétfő

Még még... (Ravel: Bolero)




(indítsd el a zenét...)




Még... hova csavarodik éjbe a kék
hova visz a kezeden
            hova az ideges időt
            hova cipeli az a buta szél
            amit el sem hinnék

Még... belesuhanok idegen
kitakar igazán így az idő
           így kit akar a kurta idő
           így akarom a kurta időt -
akarom még veled ez a kurta idő
           sose el sose teljen sohasem


Még... hova csavarodom éjbe ha lét
hova visz a szerelem
            hova a sohanapidő
            hova cipeli az a buta szél
            amit el sem vinnék

Még... belezuhan az idegem
kit akar igazán így az idő
            így kitakar a kurta idő
            így zivatar a kurta idő
akarom vég veled ez a kurta idő
             hova mint viszi el a szeleken -



            Még... beledidereg az a fogsor a száj
            ahogyan fáj a puha csók
                    hisz elvesztesz és én is
                    veszítlek hiába éj szele
                    hova cipel akarom
            illat-lihegő szúró tüskéjű gyönyörű éj fojt
            ha nagyon akarom a rózsaszirom erejét - fojt
                     meg édes
                     időn át
            megöl e gyönyörü szirom



Még... hova csavarodik éjbe a lét
hova visz az öleden
            hova az ideges időt
            hova cipeli az a buta szél
            amit el sem bírnék

Még... belezuhanok idegen
kitakar igazán így az idő
           így kitakar a kurta idő
           így akarom a kurta időt -
akarom még veled ez a kurta idő
           sose múlna sosem a szerelem



            Még... beledidereg az az öl meg a száj
            ahogyan fáj ha zuhanunk
                    hisz elvesztesz és én is
                    veszítlek hiába éj szele
                    hova cipel a dalunk
            illat-lihegő szúró tüskéjű gyönyörű éj  - múlt
            ma nagyon akarom a rózsaszirom erejét -
                    még éj, maradó szűz éj
                    teveled igazi a dal
                    ez az a sohaszavu ölelés
                    ez az a sohaszavu repülés
                    ami megtart
                    ami túlpart
                    ami megtart
                    ami túlpart
                    amíg csak tart...


ez az az éj ez az az éj amikor ég
ez az az éj ez az az éj hogy a fene beléd
ez az az éj ez az az éj amikor ég
ez az az éj ez az az éj hogy a fene beléd

ne rohanj!
hogy a fene beléd!








3 megjegyzés:

  1. Nagyon gyönyörű... (ahogy elkapod kifejezhetetlen részét, az időnek, a megélt időknek-időnknek)


    egy kis ügyetlenséget ideírok, ezt még 21 évesen ennek a zenének a lüktetését, próbáltam kifejezni, : (akkor még nem erre a zenei feldolgozásra ez nagyon dinamikus, erre biztos más írtam volna)

    Attalán

    a füst szenveleg
    kizuhansz
    talán szólhatnál
    csendesen

    nem cserélnék az arcommal
    hogy
    megtegyem
    az attalán dallamán
    belemerülnék
    és nem menekülnék

    a hasadás, talán
    én nyitom
    úristen a szó, talán
    nem tudom

    a szenvedély, talán
    beleégetném
    soha, a bizonyosság
    arctalan

    valamit
    talán imára áll a kéz
    attalán attalán
    nincs mentség


    https://www.youtube.com/watch?v=r30D3SW4OVw

    VálaszTörlés
  2. köszönöm!! egyáltalán nem ügyetlen. mással és máshogy játszik, de a játékosságban pontos. Úszik a dallamon...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm én is.

      azon csodálkoztam, hogy előjött, eszembe jutott...


      szép ez így, akárhogy is nézem... idő-zene-találkozások-kifejezés (csoda)

      Törlés