2015. április 12., vasárnap

önsegít





az összes önsegítőt kukoricára
térdepeltetném az add át magad
a pillanatnak az add át magad
az érzésnek az engedj az
ösztöneidnek engedd végre
engedd el magad miatt -

az összeset. mondjátok, még
egyikőtök se látott pánikbeteget
aki fél? aki ha átadja magát
elengedi magát a résnyire
nyitás pillanatában ahogy
lazul a fegyelem úgy
veszít el minden érzést
ösztönt pillanatot a
rettegésen kívül -

az összeset. elveszíti az
összeset, ami feltöltené élettel,
amit neki szán a segítő a
pillanatban az
érzésben az
ösztönben -

aki tényleg az összeset
magára borítja ilyenkor az
összes begyűjtött kudarcot
minden beigazolódó félelmet
minden kiharapó kínt, ami
elvesz. mindent elvesz
tőle a rettegés
érzése
ösztöne
kitartott

lélegzet-visszafojtott
pillanata.

mondjátok,
láttatok már pánikbeteget?





3 megjegyzés:

  1. Amikor vasárnap először olvastam, azon gondolkodtam, mit írjak. Mert igazad van. Igen, én is olvastam már ilyen könyveket, szerencsére azokban nem ezt akarták belém sulykolni. De tényleg igaz, hogy a másokat segíteni akaró emberkék közül a legtöbben nem élték át azt a helyzetet, amin segíteni akarnak. Ha kukorica nincs a közelben, elég az is, ha a saját könyveikre térdepelnek.

    VálaszTörlés
  2. olvastam párat. jókat is. mégis... valahol az az érzésem, hogy a rosszkedvű egészségesekhez szólnak, nem ahhoz, aki valamilyen értelemben fél...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mondasz valamit. Ezek szerint a gyújtós önsegítők szerzői mindenkiből depresszióst akarnak csinálni. Ezúton is csak gratulálni tudok nekik...

      Törlés