2013. december 9., hétfő

Szünetjel





döntsétek el
írjak-e alibiverset reggel öt és hat közt

megfosztva az
inspiráció teljes ráhangoló idejétől:

Nóra, Izabella, Danaisz, Virezma dolgainak
VRZS magfontolt agymenéseinek és
Konok stílusban fogant kirohanásainak
Juci mosolyának - olyan, mint
amikor az örömnek egy pici, szűk
helyen kell kiférnie -

a magamra engedett kortársak
Simon, Závada, Bartis, meg a többi,
a klasszikusok és klasszikusan fordíthatatlanok és
Veronika-dalok belém kóstolásainak
kapkodjak-e szót, muszáj-szót a
legszentebbnek

(bocs, ha kihagytam valakit...)
káromlásszerű imát -

más dolgom van, amibe
belefolyhat a lelkem elfogyásig

döntsétek el, nyilvánosan, vagy
néhány meghívott előtt
végezzen-e velem az idő.




5 megjegyzés:

  1. - mostanában túl sokszor fogom meg a könnyebbik végükön a szavakat, jó dolgok ezek, csak nekem ott lüktet mögöttük az összehasonlíthatatlanul teljesebb változat

    - tényleg nincs időm végigbogarászni az inspirációs mezőt, ezért folyamatos elszalasztásérzetben születik az, ami

    - és tényleg van egy szellemi jellegű feladat, amiért (szerényen, de) fizetnek is, érdekel is, felelősség, meg kivezető út (lehetne) - jó kis mix; ez a nyilvánosan "velem végző" idő feladata, míg a blog valóban néhány (max. 80) "meghívott" előtt megejtett idő általi kivégzés (verskilégzés)

    - a lényeg: akarjátok-e a reggeli bizbaszt akkor is, ha slendriánabb, s főleg akkor, ha más dolgom van.

    VálaszTörlés
  2. Hát én legendásan önző vagyok, tehát persze hogy, de ha kevés az időd, akkor jó amolyan szmpogriadó sztájlban is, csak páros avagy páratlan napokon. ;)

    VálaszTörlés