Szemhatároló

Kiss Marianna

ceruzával:
kéz. óvó fénytörés-vonal



tussal:

kétféle végtelen
között törne fényt
ne-nézz-oda kezed



olaj, vászon:

ne nézd a végtelent hogy tágul
párafolt darázsraj mindjárt iderajzik.
üveg hiába körít mindjárt zuhansz
a kinti tágult létálcarajzig.

lámpák meredt gépsora fogy nem égnek
kiélesedett növényi élet
lóg be. törne sercli fényt magának
ne nézd túl mély túl mély a távlat.

befelé ugyanúgy végtelen
ha befordul zsigeren túl tekint a szem
egymásba fonva remegő lebegő
nem telik de telik elfogyaszt az idő.

ne nézd a végtelent a fény törése
akár ha cseppet visszaverő üveg -
kapaszkodj a markolt létezésbe.
egyéb nem éri meg.



metszet (régi rajz - új nyomás):

Ne nézd a fát, ha rád hajol
suttogó hajával,
a lombja fénye átkarol
és elvisz, fel magával
ág közé, a föld fölé –
hisz látod, tornyot épít,
idők varázsa mind övé,
ős illatokkal szédít;

és rád csukódik ága font
szép rácsa mind a légnek,
és átölel a tarka lomb
– szelíd, gyengéd merénylet –
íves nyakadra rálehel
és átkarol a bánat –
ne nézd a fát, ha rád figyel,
mert elrabol magának.